Zwiebelfisch

Friss felfedezés számomra a Spiegel Online egyik rovata, a Zwiebelfisch - a német nyelv sajátosságairól, érdekességeiről olvashatnak az érdeklődők hetente új írásokat.

A tematika hasonlít Nádasdy Ádám "Hárompercesek a nyelvről" című, részben online is hozzáférhető gyűjteményéhez.

Ha valakit érdekel, hogyan képezzük németül az Uhu szó többes számát, vagy hogyan egyeztetjük a "mi és ő elmegyünk" jellegű kapcsolatokat, - és mindeközben nem zavarja a szerző kicsit... hm... tenyérbemászó fényképe -, annak kifejezetten ajánlott olvasmány a találó nevű rovat.

[Frissítés] A Zwiebelfisch-jelenséget, azaz egy szövegbe "becsúszott" idegen betűtípushoz tartozó karakterek előfordulását egyébként magyarul is így mondják a tipográfusok: "fisch van a szövegben". Angolul már más tészta: printer's pie.

Mit hol keressünk?

Avagy: használjuk a világháló nyújtotta lehetőségeket, és vegyünk fel néhány hasznos linket könyvjelzőink közé.

Átváltások - "Százhúsz hektáros birtokán gazdálkodott..." - mennyivel jobban hangzik, mint a "300 acre-os birtok", amivel sok magyar olvasó nem is tud mit kezdeni. A legkülönbözőbb (elképzelhető és elképzelhetetlen) mértékegységek átváltásában lehet segítségünkre az OnlineConversion.com, illetve az Infoplease valamivel áttekinthetőbb, a kerekítéshez magyarázatokat is fűző, de kevesebb mértékegységgel operáló aloldala.

Rövidítések - Néha még a(z állítólag) magyar nyelvű rövidítések feloldása is komoly kihívás, hát még az idegen nyelvű szövegben előforduló abbreviatúráké. Ilyen esetekben jól jön egy magyar, német vagy angol nyelvű rövidítésgyűjtemény.


Fájlformátumok - Kaptunk egy referenciafájlt - rosszabb esetben egy fordítandó dokumentumot - a végén három olyan betűvel, amelyeket ilyen sorrendben még nem láttunk egymás mellett. Hogy megtudjuk, milyen programmal nyithatjuk meg az anyagot, nem árt ismernünk a fájl kiterjesztését. Az interneten fellelhető számos gyűjtemény közül a FILExt ismeri talán a legtöbb fájlformátumot, amelyekről némi háttérinformációt is nyújt.

Ezt fordítsd le

A macskafogó egér
(Műfordítás)

Egy jókora macskát fogott az egérke,
Nagy munka, nem mondom, de mégis megérte.
- Engedj el - könyörgött a macska riadtan -
szegény jó szüleim aggódnak miattam!
És bár a cirmosnak könnye is megeredt,
nem tudta meghatni a kevély egeret.
- Bekaplak! - ugrott rá az egér ordítva...
(eredetiből fordítva).

(Pályaműveket december 12-éig fogad a szerkesztőség, elbírálás december 26. után.)

Három hasznos programocska

A magyar fejlesztésű xPlace egy igazán remek kiegészítés a Word alá: az automatikus csere funkcióját bővíti ki a magyar nyelv igényeinek megfelelően. A névelők és a ragozott főnevek cseréje tökéletes; az igékkel, különösen az igekötős alakokkal már nehezebben boldogul, felajánlja ugyan a helyes alakot, de a szerkesztést inkább a felhasználóra bízza. A program próbaverziója 21 napig használható - egyetlen idegesítő szokása, hogy gyerekes büszkeséggel közli a Word minden megnyitásakor: "xPlace has been successfully installed".


A Polyglot 3000 leginkább talán irodáknak praktikus, de minden fordító életében előfordulhat az "ezt a nyelvet vajon eszik-e vagy isszák" kérdés: ez az ingyenesen letölthető szoftver 474 nyelvet és nyelvjárást képes felismerni, a szöveg betöltése mellett közvetlen begépelést is támogat.


Az UltraCompare két vagy három fájl egyidejű megnyitására és összevetésére alkalmas, megjeleníthetők vele csak az azonos vagy csak az eltérő sorok, jól kezeli a tageket is, így alkalmas többek között TagEditorban készült dokumentumok összeahsonlítására is. A próbaverzió licence 45 napig érvényes.

AutoReply

A tábla walesi nyelvű feliratának jelentése: "Pillanatnyilag nem vagyok az irodában. Kérem, küldje el a lefordítandó anyagot."


A jelenség egyébként korántsem egyedülálló - derül ki a BBC cikkéből - és feltehetőleg más országokban is előfordultak már hasonló bakik. Talán már időszerű lenne a sikeres fordítóirodai attitűddel is foglalkozni a különféle transzlatológiai folyóiratokban.

A sikeres fordító

A MultiLingual magazin október-novemberi számában két cikk is megjelent azokról a szokásokról és attitűdökről, amelyek egy igazán jó fordító alapvető jellemzői... kellene hogy legyenek. Röviden vázolom a cikkek írójának elképzeléseit, kiegészítve saját meglátásaimmal.

Six Habits for Successful Translators - Minden fordítóirodának vannak preferált fordítói, akiket elsőnek hívnak a projektvezetők, ha új munka érkezik. A kiváló nyelvi képességeken és az elfogadható (nem hihetetlenül alacsony, de nem is megfizethetetlenül magas) árakon kívül mi emel egy fordítót ebbe az élvonalba?

Először is a fordítás nyomtatott formában történő átolvasása. Abban egyetértek a szerzővel, hogy ez Word formátumú munkákra nézve igaz, de ha fordítástámogató szoftverrel dolgozunk, a helyzet máris nehezebb. Az átolvasást azonban ilyen esetekben sem szabad elhanyagolni. Ha valamilyen oknál fogva nem áll módunkban kinyomtatni a szöveget, javaslom a dokumentum PDF-esítését - erre a célra számos ingyenes program is rendelkezésünkre áll -, mivel a PDF másképp simítja a betűket, mint a Word, és sokkal kellemesebb látvány (lektorálási szempontból legalábbis).

A második "jó szokás": kérdezni a megbízótól. A "nem akarok zavarni"-féle hozzáállás rengeteg kárt tud okozni. Célszerű viszont egy e-mailbe összegyűjteni minél több kérdést, hacsak nem függ az egész munka folytatása egy adott választól. Ha nem percenként jelentkezik a fordító újabb kérdéssel, hanem a munka minőségét szem előtt tartva teszi fel összegyűjtött kérdéseit, kifejezetten jó benyomást kelt a megbízóban. Ebben a tekintetben teljesen egyetértek a cikk írójával, a kérdések gyűjtésére pedig egy Excel-táblát ajánlok, abban kifejezetten jól nyomon követhetők az egyes válaszok.

Harmadjára pedig: fontos meggyőződni arról, hogy a visszaküldött fordítás valóban megérkezett-e a címzetthez. Nem elegendő az automatikus válasz elfogadása, a projektvezető személyes visszajelzése kell arról, hogy valóban a megfelelő fájlok érkeztek meg. Talán meglepő, de ez nem bevett gyakorlat minden fordítónál - pedig szükség lenne rá.

A további három jótanács: mindkét - illetve minden - munkanyelv állandó szinten tartása, folyamatos megjelenés a piacon, illetve a szókincs bővítése szintén megszívlelendők.

Thriving in a Trust-based Industry - A megrendelők első számú követelménye egy fordító esetében a megbízhatóság - a jó hírnév megtartása érdekében érdemes szem előtt tartani a következő szempontokat.

A fordító ne vállaljon olyasmit, amihez nem ért - például angol-svéd nyelvpárral dolgozó norvégra fordítást, megfelelő előképzettség híján "kicsit orvosi" szöveget stb. Egy ilyen megkeresés elutasítása azt sugallja: a fordító pontosan tisztában van saját képzettségével, és nem ad ki a kezéből gyenge minőségű munkát.

A megbeszélt határidőt túllépni tilos (szerda lett volna - de hát a szombat is sz-szel kezdődik, belefér, addig majd kikapcsolom a telefonomat). Mivel a fordítás leadásakor a szöveggel még számos teendő akad, a határidő egyeztetésekor, illetve a nem várt események felmerültével azonnal jelezni kell, ha a munkát nem tudjuk időben leadni.

A szövegszerkesztő (vagy a munkavállalás feltételeként megjelölt fordítástámogató szoftver) helyes használata alapkövetelmény, csakúgy, mint a fordítás átolvasása és a helyesírás-ellenőrző lefuttatása.

Noha a fenti elvárások szinte természetesnek tűnnek, fordítóirodai tapasztalataim azt mutatják, kevés az olyan kolléga, aki a fenti összes tanácsot megfogadja - pedig megéri, mert valóban ezek a kollégák, akik mindig el vannak látva munkával, hiszen "jó velük dolgozni".

Furor, avagy könyv-nem-ajánló

Antikváriumból, jelentős kedvezménnyel szereztem be a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, A nyelvek világatlasza című könyvet. Ha nem így lenne, talán gutaütéses tüneteket is produkáltam volna, mert a megjelenésében egyébként vonzó kiadvány a legváltozatosabb hibák tárháza.

Noha szerkesztő jegyzi a könyvet, a lektorálás valahogyan kimaradt a folyamatból, ezt bizonyítják a képfeliratokban és folyó szövegben is megmaradt angol szavak, a helyesírási és az egyeztetési hibák, valamint az egyes nyelvek nevének és szavainak folyamatos inkonzisztenciával használt írásmódja. A jukagírről szóló keretes írás címe például "Ajukagig nyelv". Köszönöm. Pedig maga az információ érdekes: ezt a mára már kihalással fenyegetett kis nyelvet Szibériába száműzött szovjet értelmiségiek kutatták és írták le először. Micsoda szerencse - ránk nézve legalábbis.

A könyv maga ismeretterjesztő céllal készült, és én legalábbis örömmel üdvözölnék egy ilyen kezdeményezést: fotók színesítik, térképek illusztrálják a főszöveget, keretes írások emelik ki a külön érdekességeket. A baj csak az, hogy a könyvnek szakmai gyengéi is vannak, ami nem a fordítás következménye. Szent Jeromosról sem gyanítom, hogy számos művet alkotott héber és arámi nyelven is - ahogyan ezt egy képaláírás állítja.

Mindezek ellenére érdemes a könyvet forgatni - persze alapos kritikával. És ha lehet, könyvtárban, mert hétezer forintot mégsem ér meg a következő képaláírás: Teaszüretelők Srí Jankán.

Őszi konferencia

Bár már egy hónap is eltelt azóta, mégis hírt adok az idei Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciájáról: egy rövid összefoglalás az előadásokból letölthető innen.

A szerelés gasztronómiája

Köszönet a vidám leletért kiváló kolleginámnak.

Csak ne izgassam fel magam

...mert az, ugyebár, rossz hatással van a vérnyomásra és az idegrendszerre, hosszabb távon pedig többek között gyomorfekélyt és kültakaró-panaszokat is okozhat.

De ha az ember frissiben szembesül "A tolmácsolás és a programozás megy jól a diákmunkák közül" felvezető szöveggel, majd elolvassa az idevágó cikket, amely szerint az említett munkákért a diákoknak "természetesen magasabb óradíjat fizetnek a cégek", elgondolkodik azon, tulajdonképpen mi a csodáért is tanul épp tolmácsolást. Még a végén túlképzett lesz, továbbá munkanélküli is, mert lesz pofája standard tarifával dolgozni, szemben az alábbi, egy diákmunka-közvetítő oldaláról származó hirdetésben olvasható díjazással.


Ha jobban belegondolok, mindenben megfelelek a munkaköri leírásnak, netán még a kilátásba helyezett bérpótlékot is megcélozhatnám - a probléma csak az, hogy nem nappali tagozatos diák vagyok. Csak rosszmájú, aki kételkedik abban, hogy számos frissen érettségizett fiatal rendelkezik a kívánt szinkrontolmácsoláshoz (!) szükséges nyelvi és technikai tudással. A különböző minőségbiztosítási rendszerek virágkorában persze bőséggel lesznek magyar cégek, amelyek inkább alkalmaznak egy kevéssé kvalifikált, de olcsó munkaerőt, akivel anyagilag még úgy is jobban járnak, ha közben a munkaközvetítő is megszedi magát a járulékokon. És hátha, bárkiről kiderülhet, hogy lappang benne a titkos tolmácstehetség.

És ilyenkor ne izgassam fel magam.

Mit írnak mások?

A tematikus blog műfaja terjedőben van Magyarországon is - egyelőre mégis külföldi kollégáink blogjaiból szemelgetek, nemigen ismervén hasonló magyar kezdeményezést. A legérdekesebb blogok friss bejegyzései ezentúl megjelennek a jobb oldalsávon is.

Fordítói blogok - Egyik kedvencem, az About Translation fordításelméletet és -gyakorlatot egyaránt oktató szerzője kiváló szakmai tanácsokat ad, a Thoughts On Translation pedig érdekes, de szigorúan gyakorlati megközelítésben íródik a fordítókat érdeklő témákról. A Translator's Blog egy orvosi szövegekre specializálódott kollegina személyes tapasztalatainak gyűjteménye, elsősorban a megbízások, illetve a megrendelőkkel való kommunikáció során felmerülő problémákra világít rá.

Könnyedebb műfajt követ a Life in Translation, egy mexikói kollegina bejegyzéseinek régóta íródó, vegyes gyűjteménye, a Translating is an Art címet viselő blog pedig egy holland kollegina gondolatait gyűjti össze munkájával és hobbijával kapcsolatban. Régóta és nagy elánnal ír a Brave New Words angol szerzője, aki számos irodalmi témájú bejegyzéssel is szolgál az érdeklődők számára. Szórakoztató és sokoldalú olvasmány a Fidus Interpres, egy brazil fordító három nyelvet kombináló blogja.

Tolmácsblogok - Igen kellemes olvasmány a The Interpreter - egy Japánban élő francia tolmács színes beszámolói a nyelvoktatás és tolmácsolás különböző aspektusairól. A Dolmetscher-Berlin című blogon egy elsősorban filmes témákra szakosodott német tolmács osztja meg tapasztalatait az érdeklődőkkel, a From Our Lips to Your Ears projekt ritkán frissülő blogja pedig az azonos című könyv oldalvizén jelentet meg adalékokat a tolmácsolás világából.

Nyelvi blogok - A nyelvekkel kapcsolatos blogok is igen sokfélék - lapszemlékre éhes világunkban hasznos olvasmány a The Web of Language, amely mindenfajta, nyelvekkel kapcsolatos hírt dolgoz fel. A The Language Lover's Blog érdekes, szubjektív és néha megbocsáthatóan csapongó bejegyzéseket közöl mindenféle nyelvről, amellyel műkedvelő szerzője épp foglalkozik.

Szervezeti blogok - A blogműfaj kiválóan alkalmas az ingyenes reklámra is, ma már számos cégnek van saját blogja, amelyek szélsőségesen változó minőséget produkálnak. Praktikusnak tűnő, de még igen fiatal kezdeményezés a Trusted Translations weblog, amely egyelőre érdekes gyakorlati kérdéseket is tárgyal. Hasonló tematikájú, de kiforrottabb gyűjtemény egy angliai iroda vezetőjének blogja, az Oversetter.

A felsorolás természetesen messze nem teljes, alkalmasint kiegészül majd. De addig is van mit böngészni.

Fordító és számítógép

Akár szeretjük, akár nem, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy napjaink fordítói gyakorlatának elengedhetetlen kelléke a számítógép. Ha azonban nem ellenségként tekintünk rá, hanem egyszerű segédeszközként, érdemes megismerkedni azokkal a lehetőségekkel, amelyek megkönnyíthetik munkánkat. Ebben próbál segítséget nyújtani egy nemrégiben megjelent könyv, A fordító számítógépe, amelynek mindenki számára hozzáférhető weboldala is hasznos információkat tartalmaz.

Ezek közül is kiemelnék két dolgot. Először is a letölthető, Excel-formátumú árajánlatsablonokat: az árajánlat adása még rutinos fordítók esetében is mindig újabb és újabb kérdéseket vet fel, és bár egy idő után az ember kialakítja saját mintadokumentumait, az itt felajánlott sablonok áttekintése nem csak kezdő fordítók számára lehet érdekes. Ne feledjük, az Excel számításainak mentése után az árajánlatokat mindig PDF-formátumban célszerű kiküldeni.

A másik hasznos aloldal a fordítástechnológiába bevezető feladatokat tartalmaz: a feladatok végrehajtása során praktikus tapasztalatokra tehetünk szert a Trados és a MemoQ bizonyos funkcióival kapcsolatban - de "éles" helyzetekben is kutakodhatunk megoldás után a részletes leírások között.

Hogy a könyvet magát érdemes-e megvenni, nem tudom - de az oldalt ajánlom minden érdeklődő figyelmébe.

1 kolléga

A Nagy Sándor névről valószínűleg keveseknek jut eszébe először egy vegyész - és talán még kevesebbeknek egy kolléga. Pedig könnyen lehet, hogy volt szerencséjük olvasni valamelyik munkáját: gondolok itt elsősorban a Galaxis útikalauz folytatására, a Vendéglő a világ végén című könyvre; vagy Roald Dahl BFG-jének Szofi és a HABÓ címen megjelent magyarítására.

Mindkét mű - vitathatatlan irodalmi értékén felül - érdekes fordítási problémákat vet fel: Douglas Adams "trilógiájának" első kötetét más fordította, Nagy Sándor pedig kiválóan igazodott az előző kötet nyelvezetéhez - a BFG pedig rengeteg angol nyelvi játékot és leleményt tartalmaz, amelyeket bizonyára nehéz, de a fordító bevallása szerint igazán élvezetes feladat volt magyarul visszaadni.

Egy jó fordító természetesen kiválóan ismeri a forrásnyelvet, adott esetben szakirányú képzésben is részt vett, de alkalmi kollégánk példája rávilágít a számunkra legfontosabb tulajdonságra: a magyar nyelv magas szintű ismeretére. Végzettségtől függetlenül.

A Szofi és a HABÓ-t pedig érdemes először magyarul, utána pedig angolul olvasni - oldalról Roald Dahl-ra.

Fohász

Szent Jeromos, fordítók és tolmácsok védőszentje, Te ismered feladatunk nehézségeit. Kérlek, járj közben értünk, hogy munkánkat jól végezhessük, és hogy részt kapjunk a Szentlélek ajándékából, a nyelveken szólás képességéből. Ámen.

Az EU és a fordítók

"Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” címmel, amelyben a nyelveket a társadalmi kohézió és a jólét tágabb kontextusában közelíti meg. A többnyelvűségnek számos európai uniós politikába és fellépésbe történő beemelésével e közlemény célja, hogy tükrözze a több mint 490 millió polgárt számláló, valamint különböző nyelvi készségekkel és különböző igényekkel rendelkező Európai Unió valóságát."

Hogyan ne jelentkezzünk fordítónak - A kiegészítő dokumentumok

Motivációs levél - Ha nem kérték külön - márpedig ennek fordítói pozíciónál kicsi a valószínűsége -, tartózkodjunk tőle. Magyarországon leginkább a "multiknál" divat, és a megírásával járó vesződség ellenére is az esetek kilencven százalékában undorítóan nyálas dumának fogjuk érezni. Ahogyan valószínűleg a címzett is. Ha viszont kifejezett kérés, hogy csatoljunk jelentkezésünkhöz motivációs levelet is, bánjunk csínján a képességeinket és felkészültségünket illusztráló jelzőkkel, és szorítkozzunk csak a valóban jellemző tulajdonságok, illetve a fordítói állás szempontjából releváns készségek felsorolására, mert a túlzások kellemetlen helyzeteket is szülhetnek egy esetleges személyes találkozás esetén, és semmiképpen ne lépjük túl a fél oldalt.


Bizonyítványok - Jó, ha beszkenneljük őket, és tároljuk valahol a gépünkön, de kérés nélkül nem érdemes elküldeni az összes, feltehetően lepedő méretű képet. A képfájlok mérete egyébként előnyösen csökkenthető, ha nem .bmp vagy .tif, hanem .jpg formátumban mentjük el őket - nem kell aggódni, ettől még nem válnak olvashatatlanná kiemelkedő eredményeink.



Próbafordítás - Szintén érdemes lehet néhány jól sikerült munkánkból rövid szemelvényeket menteni, lehetőség szerint kéthasábos szöveges dokumentumba, hogy könnyebb legyen az eredeti és a fordítás összevetése. A legtöbb iroda azonban ma már saját próbaszövegeit szereti elküldeni, ami végső soron nem hátrány, legalább láthatjuk, milyen jellegű megbízásokra számíthatunk. Az ingyen elkészítendő próbafordításokon nem illik berzenkedni, egy (maximum) 2500-3000 karakterből álló szöveg meggyőző minőségű lefordítása valószínűleg megtérül. Esetleg felajánlhatjuk, hogy küldünk saját referenciát, hiszen az a legjobb ajánlólevél, de semmiképpen ne küldjük el kérés nélkül például Oscar Wilde Boldog hercegének egyetemi szemináriumon készített műfordítását egy műszaki témákkal foglalkozó irodának. Az ilyesmi a HR-esek szemében kifejezetten rossz ómennek számít.

Remélem, ezek a szubjektív tanácsok hasznosak, vagy legalábbis érdekesek voltak a kollégák és érdeklődők számára.

Szentírás vasárnapja

van, a katolikus egyház a Szent Jeromos ünnepéhez (szept. 30.) legközelebbi vasárnapon szokta a szentmise középpontjába helyezni a Bibliát. Remélem, nem túl profán elgondolás, hogy ebből az alkalomból néhány szót ejtek a keresztény vallások szent könyvében előforduló legismertebb fordítási bakikról.

Ott van mindjárt Michelangelo Mózese, fején két rejtélyes szarvval. A szarvas Mózes-ábrázolásokért Jeromos egy félrefordítása tehető felelőssé - a Szövetség hegyéről lejövő Mózes arca a Biblia leírása szerint sugárzott (Móz2. 34,29), a "karnu" héber szó pedig sugárként és szarvként is fordítható - a Vulgatába pedig már az utóbbi került, a középkortól kezdve sajátos attribútummal látva el Mózest.

Jézus enigmatiusnak tűnő példázata a tevéről és a tű fokáról (Mát 19,24) szintén egy félrefordításnak köszönheti, hogy annyit törték rajta a fejüket a teológusok - és bizony, néha hibás eredményre jutottak. A "gamla" szó az arámiban tudniillik jelenthetett tevét és kötelet is - utóbbi esetben pedig a példázat ugyanolyan világos és érthető, mint amilyeneket Jézus egyébként is használt.

Szakmai szempontból érdeklődőknek ajánlom még Grüll Tibor történész idevágó cikkét számos további érdekességgel - lelkes állatoknak pedig a Szentírás olvasását.

Helyesírás online

Ha éppen nem otthon vagyunk, ahol kartávolságon belül találjuk a (néha ellentétes nézeteket képviselő) Akadémiai helyesírási szabályzatot és az Osiris Helyesírását, attól még akad néhány online lehetőségünk egyes szavak írásmódjának ellenőrzésére.

Kis szerencsével (vagy a szó töredékének megadásával) az inkriminált kifejezést megtaláljuk A magyar helyesírás szabályai online változatában. A szótár egyelőre csak tesztverzióként fut, és esetenként a szavak, szókapcsolatok írásmódjára vonatkozó útmutatóból kell kiköveteztetnünk az analóg esetekben helyes alakot.



A webforditas.hu helyesírás füle alatt egész szövegrészeket ellenőrizhetünk, az aláhúzással jelölt hibás részekre mutatva megjelenik a helyes írásmód, illetve igény szerint a szó elválasztási lehetőségei is - a helyesírási ellenőrzés ráadásul több nyelvet is támogat.

A Google helyesírás-ellenőrzőként való használata még az azonos nevű oldalt üzemeltető szerint sem ildomos (magánvéleményem szerint pedig egyenesen veszélyes), idézem:

Felhívom a T. látogató figyelmét, hogy a helyesírás kanonikus forrása nem a Google (azaz a „nép”), hanem a Magyar Tudományos Akadémia (azaz a nyelvészek és a magyartanárok). Akit az előbbi érdekel, használja nyugodtan ezt az oldalt, akit az utóbbi, keresse fel Balázs Gézát! A kettő viszonyáról pedig kérdezze meg Nádasdy Ádámot!

Nem szótárszerűen kereshető, de érdekes gyűjtemény még Vass Antal Helyesírási segítője, illetve a Hétköznapi helyesírás blog leggyakoribb hibákat összesítő szólistája.

Noli me tangere

Ezek a szavak jutottak eszembe, elolvasva az Oracle Global Network nyitóldalán megjelenő jelmondatot.

Az "egyedülálló szolgáltatást nyújtó" weboldal hirdetése több kollégám levelesládájába is bepottyant, a legpontosabban talán a "hm..." tárggyal továbbított levél fogalmazta meg az oldallal kapcsolatban felmerülő első gondolatot.


Hm. Ez most vajon micsoda? Saját bevallása szerint "Fordítók – Tolmácsok - Oktatók – Kiadók - Munkaadók és Művészek Nemzetközi Webportálja. " Regisztrálhatok, ráadásul három hónapig ingyen (hogy utána mi lesz, nem tudom, mert a tagsági díjakra mutató link nem link), és akkor majd jól megkeresnek. Vagy nem. Mondjuk, mert a potenciális partnert elrettentik a járulékos oldalak, az alternatív kinézetű portál, és egyáltalán: az egész rendszer kissé amatőr légköre.

Persze egyre több a fordító, egyre fontosabb, hogy minél több helyen megjelenjen a munkavállaló, és a lehető legtöbb adatbázisban szerepeljenek adatai. (Apropó - adathalászat. Hm. Nem igazi gyanú, csak felvetés.) No de nem érdemes ilyen esetben a kontextusra koncentrálni, és mondjuk a fordit.hu-n regisztrálni? Nem minden a mennyiség, a fordítással foglalkozók számának növekedése miatt a megrendelők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségre.

És ha én egy nyomtatott és egy fénymásolt névjegykártya közül választhatok, persze, hogy az előbbin olvasható telefonszámot hívom. Hiszen az igényességre asszociálok, nemde?

[Frissítés] Sajnos, a remek portál megszűnt - következésképpen a fenti linkek sem élnek. Ha netán csak elköltözött, és valaki ráakad a világháló valamely pontján, kérem, jelezze. Kár volna egy ilyen gyöngyszemért.

Hogyan ne jelentkezzünk fordítónak - Az önéletrajz 2.

Akkor hát az ígéretnek megfelelően folytassuk a fordítói önéletrajzok kivesézését.

Terjedelem - Két oldal. Nem több, és ha lehet, nem is kevesebb. Ha valaki pályakezdő, és az első oldalon épp, hogy túlcsordul némi információ, maradhat az egy oldalnál, mindenesetre ha kellően szellős a felsorolás - és nincs áttekinthetetlenebb egy sűrűn írt önéletrajznál -, a két oldal optimális. Többet pedig nemigen szeretnek végigbogarászni a sietős HR-esek - áttekernek az utolsó oldalon, kárba vész az információ.

Tanulmányok, munkatapasztalat - Ha már amerikai típusú az önéletrajz, ezeket fordított időrendi sorrendben soroljuk fel, elöl a tanulmányok, utána a munkahelyek következnek. Érdemes a megpályázott pozíció szempontjából releváns tanulmányokat és állásokat hangsúlyozni, a lényegtelenek pedig akár ki is hagyhatók. Ezzel inkább használunk magunknak, mintsem ártunk: ha valaki túl sokféle képzésben vett részt, csapongó, szétszórt ember benyomását keltheti - azt pedig egy önéletrajz keretein belül igazán nem lehet megmagyarázni, hogy valaki milyen okok miatt hagyta félbe két egyetemen is a tanulmányait, illetve miért váltott fél éven belül háromszor munkahelyet. Csúsztatni viszont helytelen és veszélyes, ezt mindenképpen kerüljük el. A munkahelyünkön töltött idő és a cég neve mellé dukál még a betöltött pozíció, esetleg annak néhány szavas leírása is.


Referenciák - Tételes felsorolás fordított időrendi, ABC-, ritkábban fontossági sorrendben. Ha a jelentkezésnél külön nem kérik, inkább hagyjuk ki a referenciaszemélyeket, főként elérhetőségüket. Mivel nem "publikációs listát" készítünk, érdemes itt is csoportosítani, súlyozni az egyes munkákat: megbízó vagy kiadó szerint összefogva általánosíthatunk - az összes alkalmi megbízás pontos körülményeinek leírásával csak sokkoljuk az olvasót. Bár láttam már olyat is, aki a diplomafordítását jelölte meg egyetlen referenciaként - ettől inkább eltekintettem volna a helyében.

Érdeklődési kör, hobbi - Az én érdeklődési köröm legfeljebb a barátaimat érdekli, de nem a potenciális munkaadómat - különösen igaz ez a fordítókkal kialakított távmunka-kapcsolatra. Az amerikai típusú önéletrajzokkal terjedt el ez a részlet, amely kis hazánkban leginkább a HR-esek derülésére szolgál - érdemes mellőzni. Ugyanez vonatkozik a "social skills" pontra - ide vagy mindenki ugyanazt írja, vagy képtelen képzavarokba bonyolódva próbálja meggyőzni a munkaadót önnön kiválóságáról. Fölösleges - elegendő, ha remek szociális érzékünket utólag bizonyítjuk a hatékony kommunikáció és a kulturált levelezés szabályainak betartásával.



Kínos részletek - A tudományos diákköri tagság, az iskolaújság szerkesztésében való aktív részvétel vagy a versenysportban elért eredmények mind jogos büszkeséggel tölthetik el az embert, mégis, hacsak nem kapcsolódnak szorosan a megpályázott munka tematikájához, inkább hagyjuk ki őket. Noha ezt a pályázók - szerencsés esetben - nem látják, azért el lehet képzelni egy falka vihogó kolleginát, aki azon gondolkodik, milyen próbafordítást küldjön például a "dzsúdósnak". Hasonlóképpen tartózkodjunk az idézetektől és mottóktól. Ezek a legelszántabb személyzetist is elrettentik.

A nyelvtanulás fontosságáról

Egy szellemes reklám - köszönet érte lektor kollégámnak.

Könyvkiadás

Sokan, sokfelé szidják napjaink könyvkiadását, a sajtóhibáktól vagy tartalmi tévedésektől hemzsegő köteteket - és valóban, sok ilyen akad -, a csúcs azonban valószínűleg mind között Joe Esterhas: Ördögi kulcs Hollywoodhoz című művének magyarítása, amely talán vihetné is a pálmát a Magyarországon nyomtatásban megjelent félrefordítások versenyén.

A teljes kritika itt olvasható, de azért lássunk néhány gyöngyszemet a filmgyártás számunkra eddig ismeretlen magyar szlengjéből:

Szerinted mi a postwork rewrite? A fordító szerint „postamunka átirat.”
Szerinted mi a con artist? A fordító szerint „csalóművész.”
Szerinted mi a screen credit? A fordító szerint „vászonhitel.”

Ajánlom a kommenteket is. Okuljunk.

Hogyan ne jelentkezzünk fordítónak - Az önéletrajz 1.

Fordítóirodai HR-esként viszonylag sok önéletrajzzal volt már (bal)szerencsém találkozhatni, és bár az interneten is találhatók tippek CV-íráshoz, röviden összegezném személyes tapasztalataimat - hátha valaki talál hasznos tanácsot vagy új szempontot közöttük. Kezdjük az első pillantással: milyen az önéletrajzunk külseje?

Dokumentumtípus - Az általános és elterjedt Word dokumentumformátum (.doc) természetesen elfogadható, de a teljes kompatibilitás érdekében javasolt helyette vagy a Rich Text Format (.rtf) vagy a PDF használata - utóbbi a legbiztosabb. Aki Office 2007-et használ, az gondoljon arra, hogy annak remek saját dokumentumtípusa (.docx) nem olvasható korábbi Office-verziókkal, amelyek még mindig általánosan elterjedtek itthon. Is. [Frissítés] Na jó, mostanra már megjelent az Office 2003 Service Pack. Sajátos, de találkoztam már .txt és .tiff formátumú önéletrajzzal is - előbbi igénytelen, utóbbi olvashatatlan volt.

Formátum - A folyó szöveggel írt biográfia már kiment a divatból, ezenfelül az amerikai típusú önéletrajz gyorsabban áttekinthető és könnyebben feldolgozható. Bátortalanabb jelentkezők kitölthetik az Europass CV-sablonját, amely megfelelő összefoglalást nyújt a munkáltató számára fontos pontokról (bár magam nem kedvelem uniformizált jellege miatt).

Betűtípus - Javasolt az "alapértelmezett" betűtípusok (Times New Roman, Arial) használata 11-12 pontos méretben, mindkettő behelyettesíthető a hozzájuk hasonlító betűtípusokkal (Book Antiqua, Bookman Old Style; Verdana, Tahoma), de előfordulhat, hogy egyes betűtípusok nincsenek a címzett számítógépén - ez persze kivédhető a PDF formátummal. A serif (talpas) betűk egyébként könnyebben olvashatók, mint sans-serif társaik. A különböző extra betűtípusok hiába tetszetősek önmagukban, elveszik az ember kedvét az olvasástól. Ne keverjük a betűtípusokat, és véletlenül se használjunk csupa nagybetűt, MERT OLDALAKON KERESZTÜL SZÖRNYEN IDEGESÍTŐ, ÉS A PÁLYÁZÓ BIZTOS LEHET BENNE, HOGY NEM FOGJÁK ELOLVASNI EGY SORÁT SEM.

Fotó - Hogy fényképes vagy fénykép nélküli önéletrajzot küldünk, azt - ha csak nincs külön kikötve az álláshirdetésben, erre érdemes figyelni - mi magunk döntsük el. De ha a fényképes változat mellett határoztunk, alaposan válogassuk meg a szóba jöhető fotókat, mert az ember - mint ezt kísérletek is bizonyítják -, hajlamos esztétikai alapon ítélkezni mások felett. A háttér, a környezet pedig sok dologról árulkodhat: találkoztam már kocsmában készült CV-fotóval, illetve tréningruhában az ágyon kuporgó, plüssmedvét ölelő pályázói portréval is. A fotót természetesen méretre vágva, nem a Word kicsinyítő funkciójával elhomályosítva kell beilleszteni a dokumentumba. Igen, beilleszteni, és nem külön mellékelni, eredeti méretben. Lehetőleg ne használjunk beszkennelt igazolványképet, illetve esküvői vagy tablófotót.

A sorozat következő bejegyzésében az önéletrajz tartalmi részleteiről esik majd szó.

Minden fordító számára ismerős érzés, amikor belelendül a munkába, végre elkapta a szöveg ritmusát, lelkesen dolgozik - és váratlanul leír egy szót, amelynek helyesírásában nem biztos.

Affene. Az ember reccsenő térdekkel feláll, mert persze megint nem ott van a Magyar helyesírás szabályai, ahová tette. Lapozgat, lapozgat, jobb esetben az Osirist, amit már mindenki legalább egyszer a lábára ejtett, na tessék, nincs benne. (Rosszabb eset, ha mindkettőben benne van, csak két változatban.) A lapok további heves pörgetése: az ember (mert a fordító is az) analóg kifejezést keres. Semmi. Esetleg beírja a Google-be - na, ezt senki ne tegye. Nem érdemes.

Hadd ajánljam ezekre a kétségbeesett pillanatokra a következő karaktersort: e-nyelv.hu. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda oldala számos érdekesség mellett egy ún. nyelvi gyorsszolgálatot is kínál, amelynek keretében egy napon belül, ingyenesen válaszolnak a felmerült kérdésekre - korrekt indoklással, szakszerű hivatkozásokkal. A korábban feltett kérdések és a válaszok mindenki számára hozzáférhetők, érdekes és tanulságos olvasmányok minden kolléga számára.

WRIST - kis pincérek nagy lehetősége

- Mi lelte azt a palit a hármas asztalnál? Görcsöl a karja?
- Dehogy, csak wristel.

És hogy mi is az a WRIST? Megtudhatjuk az Observer szórakoztató cikkéből: a World Restaurant International Sign Technique egy, a vendéglátó ország nyelvét éppen nem ismerő turisták éttermi kommunikációját segítő jelrendszer. Konkrét példaként emlegeti a száj előtt összecsippentett hüvelyk- és mutatóujj rázogatását: ezzel a jellel például kávét lehet kérni az erre szakosodott pincérektől. Ha citromra van szükségünk, fülmagasságban többször ökölbe szorított kézzel jelezhetjük- bár a szerző maga is elismeri, hogy a jel inkább egy nagyothalló készülék iránti igény kifejezésére emlékeztet.

No persze, a jelek nagy része eddig is használatban volt, és az az ember ne menjen vendéglátósnak, aki nem tudja értelmezni a felemelt borospohár mellett a levegőbe kört rajzoló ujj üzenetét: "Kérnénk még egy bohár port!"

Jan Moir remek találmányát azonban, azt hiszem, Magyarországon sem ártana bevezetni. Megspórolnánk néhány kellemetlenséget, és számos vidám pillanatot szereznénk az éttermek teraszai mellett elhaladóknak.

Szinkronfordítások

mint a humor kiapadhatatlan forrásai, szinkronfordítások, mint a vérnyomás gyors és biztos növelői. A comment.com nemrég publikált cikke lényegretörően, de alaposan körüljárja a mai szinkron- és feliratfordítások problémáit, amelyek rendszeresen felbukkannak a legkülönbözőbb stúdiókban, legutóbb például a Marie Antoinette életét bemutató film kapcsán. És ezek még csak a fizetett "profik", akik küzdenek az időfaktorral és a szinkron- illetve a feliratfordítás speciális követelményeivel, vagyis a megkövetelt szótagszám vagy sorhossz keretei közé szorítva igyekeznek gördülékeny, értelmes és összefüggő szöveget létrehozni. Tehát még nem volt szó az amatőr feliratozókról, akik az interneten teszik elérhetővé ingyenesen elkészített, elsősorban sorozatokhoz tartozó felirataikat, amelyek azonban nem feltétlenül rosszabbak a fizetett fordítók munkáinál.



Az még talán magánál a cikknél is érdekesebb, hogy mennyi és milyen hozzászólást váltott ki az olvasókból. Hiába, ha a nyelvre kerül a sor, mindenki rögtön magáénak érzi a kérdést, és mindenki hozzáértőnek is érzi magát. Elvégre legalább ezt a nyelvet tökéletesen beszéli. És olyat még nem láttam, hogy valakit ennek ellenkezőjéről meg lehetett volna győzni.

Át leszek világítva?

Érdekes felvetéssel élt a napokban egy EP-képviselő: az észt hölgy a "homályos szándékú és rosszindulatú bloggerek" kiszűrése érdekében minden blogszerző szándékainak és céljainak, illetve jogi státusának vizsgálatát sürgeti, valamint minőségi mércét és ennek megfelelő besorolásokat óhajtana felállítani a blogoszféra purifikálása érdekében.

(Értem én. Az észtek ugyebár, akik Európa legkiválóbb internetes infrastruktúrájával rendelkeznek, és akiket igen érzékenyen érintett egy kibertérben végrehajott támadás, ismerik a virtuális tér veszélyeit, és most feltehetőleg az internetes terrorizmus terjedésétől is tartanak.)

Az Európai Parlament honlapján olvasható cikk idézi a képviselőnőt: "We do not see bloggers as a threat. They are in position, however, to considerably pollute cyberspace." - na köszönöm szépen. Szóval én például lehet, hogy szennyezem az internetet. Holott egy-egy bejegyzés megírása néha órákat is igényel, leginkább az adatok pontosítása miatt - nehogy téves információ kerüljön az olvasók asztalára. Képernyőjére, hovatovább. Így is kerül néha - hát majd tiltakozik az olvasó a megjegyzések között, azért vannak.

De most majd jól átvilágítanak. És akkor megtudom, hogy mekkora a virtuális károsanyag-kibocsátásom.

Community Interpreting

A rendőrség gyakran veszi igénybe tolmácsok közreműködését, akárcsak az alábbi esetben.

Rendőr: - Mondja meg a fickónak, hogy most már felesleges tagadnia.
Tolmács: - Sir, it makes no sense to deny any longer that you're guilty.
Őrizetes: - Well, I do admit it.
Tolmács: - Az őrizetes beismeri tettét.
Rendőr: - Aha, na azért. Akkor kérdezze meg tőle, hogy hová rejtette a szajrét?
Tolmács: - And where have you hidden the plundered things?
Őrizetes: - Well, I can't remember...
Tolmács: - Az őrizetes nem emlékszik erre.
Rendőr: - Igazán??? Mondja meg ennek a mocsoknak, hogy ha nem mondja meg azonnal, szétlövöm a fejét!
Tolmács: - Sir, if you don't tell the officer immediately where the stolen goods are, he will shoot you down.
Őrizetes: - Well, I've buried everything in the church garden.
Tolmács: - In the church garden?
Őrizetes: - Yes, right there at the entrance.
Tolmács: - Az őrizetes azt mondja, nem fél a haláltól.

Fordítástudomány'2008 konferencia

A Magyar fordítók és tolmácsok napja rendezvényeit két hónappal ezelőtt tartották, a konferenciára és a találkozóra általában márciusban kerül sor az ELTE és az OFFI szervezésében. Az elhangzott előadások egy része kifejezetten érdekes, és a rég nem látott kollégákkal való - örömteli vagy kevéssé lelkesítő - találkozásokon túl a konferenciát záró svédasztal sem tartozik a megvetendő adalékok közé.

Utóbbiról az OFFI gondoskodik - van miből. Újabb szokás, hogy a vezérigazgató, Szappanos Géza (akin idén is piros babos konferencia-nyakkendője volt) elragadó nagyvonalúsággal körbejár az asztaloknál, és megkérdezi a fejüket tömő alkalamzottait és potenciális alkalmazottait, hogy megfelel-e az étel.

A konferencián elhangzottak rövid összefoglalója PowerPoint formátumban letölthető, illetve szintén bemutatóként letölthető a 2007-es konferencia anyaga is.

Kutyul

Bár nem szokásom más tollával ékeskedni, a szerző hozzájárulásának köszönhetően alább szeretett tanárunk gyűjtését (plusz kolleginám illusztrációját) adom közre. a "kánikula" szónak köze van a latin canis - kutyához. hundsstern-nek (angolul dog star-nak) hívják a Szíriuszt, a kutya csillagképben, és ez a csillagkép róma környékén július 23. és augusztus 23. között teljes egészében látható (a Szíriusz a legfenyesebb csillag az égen olyankor) - ezt az időszakot (amikor általában nagyon meleg van) latinul dies caniculares-nak hívják. ebből van a magyar kánikula meg a német hundstage kifejezés, illetve az angol dog days, mind a három most már csak a nagy melegre utal (van egy osztrák hundstage c. film is, amiben a nagy melegtől mindenki megőrül).

Wortschatz

Na, vajon mi gyötri azt, aki Knopflochfieber hat?

(A gyűjtésért köszönet kedves kolleginámnak.)

A Broca- és a Wernicke-afáziáról

Az afázia tulajdonképpen a beszédképzés és beszédértés egy vagy több összetevőjének az agy lokális károsodásai következtében létrejött zavara. Két, talán legtöbbet emlegetett típusa, amelyről jeles kollégánk múltkori előadásán szó esett, a motoros vagy Broca-, illetve a szenzomotoros vagy Wernicke-afázia. A fenti afáziák, illetve az esetükben károsodott, a bal agyféltekén található területek nevüket a velük foglalkozó két kutatóról, a francia Paul Brocáról és a német Carl Wernickéről kapták. Steven Pinker A nyelvi ösztön című könyvében érdekes adalékokat találhatunk a két jelenség tüneteihez.

Broca-afáziások beszéde elveszíti folyamatosságát, nehézkes lesz. A különböző súlyosságú esetekben a beteg nem tudja kimondani a tudatába került szavakat, vagy drámaian - szinte kizárólag főnevekre - redukálódik a szókincs, torzulnak a hangalakok, végül pedig olyan esetek is előfordulnak, hogy a beteg mindössze egyetlen szótag kimondására képes. Az alábbi részlet Hoffmann Ildikó gyűjtése egy magyar beteg spontán beszédéből:

- Hogyan betegedett meg?
- Hát a... amikor én voltam... a... ujjujj nem fog megérteni, az a baj. Elmentünk a... nem, nem jó, amerre jöttünk, hogy a... akkor jó volt a lábam és mentünk a... a nem rétre, hanem a...
- Telekre?
- Nem. Lementünk annak a... amikor... oh jaj, Istenem, amikor a...
- Rokonokhoz?
- Nem. Lementünk annak a... én tudom, de nem tudom mondani.
- És hogyan lett rosszul?
- Amikor lementünk, nem, hanem... le... le... le... st... nem jó, nem tudom megmondani, hogy mikor lementünk a... csak ilyen kis bo... pólóban elmentünk oda...
- A fürdőhelyre?
- Igen, és mentünk, lementünk az a...

A legérdekesebb talán, hogy azok a siketek, akiknek bal agyféltekéje károsodott, az afáziában szenvedő hallókhoz hasonló zavarokat mutatnak - jelelés közben. Nem nyelvi gesztusokat vagy pantomimet például teljesen jól használnak, mindössze a nyelvi jellegű kifejezés problematikus számukra.


A Wernicke-terület károsodásának tünetei épp ellenkezőleg: a rendkívüli szóbőség, mi több, a megállíthatatlan beszédfolyam, illetve a tárgyak megnevezésére való képtelenség. A beteg beszédét neologizmusok és felcserélt szavak jellemzik. Álljon itt példaként Herman József gyűjtéséből egy 72 éves Wernicke-afázis magyar beteg néhány mondata:

...eltávottam rajta így sikantiá voltunk úgyhogy nem tudtam eztet kiváltani hanem azon gondolkodtam hogy hátha lenne davivi hanem azt mondtam ippen be hogy úgy kell tenni hogy megint el tudtam fele... szóval csak aztat szerettem volna hogy így a gyerek megvan hanem szállítjuk nekik hogy mondhatját táguttuk egymást.
- Hány éves a bácsi gyereke?
- Hát nekem a két epretek huszon dehogy huszon hanem harm... negyven ötvenöt tül van ez az árpa...

A betegek gyakran ismételgetik mechanikusan az előttük elhangzott mondatokat, anélkül, hogy bármit felfogtak volna belőlük.

A kutatók mai véleménye szerint Wernicke-terület feltehetően a szavak kikeresésében és más területekre való továbbküldésében játszik szerepet, míg a Broca-terület a szavak mondattá fűzéséért felelős.

Magyar-német online szótárak

Idegen nyelvről magyarra történő fordításnál természetesen rendelkezésünkre állnak a jobbnál jobb, online egynyelvű szótárak. De mi a helyzet a másik iránnyal? A szotar.lap.hu oldalon felsorolt általános magyar-német szótárak között nézelődtem, a példaszó - jó Ég tudja, miért - a "választékos" volt.

A Sztaki online szótára, amely sokaknak elsőként ugrik be, angol nyelv esetében valóban jól használható (eltekintve néhány apróságtól, lásd a korábbi bejegyzést), német-magyar viszonylatban azonban meglehetősen gyenge. Találatait (elegant, fein, gewählt) még lehetne bővíteni, de úgy tűnik, az angolos felhasználókkal ellentétben a németes szerkesztői közösség nem kellőképpen ambiciózus.

A továbbiakban felsorolt Xool online szótár, a Katedra Nyelviskola szótára, illetve a Német Portál által is ajánlott awv.hu szótár ugyanebből az adatbázisból építkezik, kivétel közülük a Magyarnémet.hu, amely változatosabb - és szerkeszthető - felületén az "aristokratisch" kifejezést is hozza, ráadásul a szóból képzett főneveket is felsorolja a találatok között.

Érdekes meglepetést tartogatott az RSOE szótára: öt találata (keusch, rein, schnörkelhaft, verziert, überladen) üdítő változatosságot jelentett az eddig említett azonos szószedetekhez képest - a nyelvtani vagy stilisztikai megjegyzések azonban itt is hiányoznak, nem beszélve például a "gewählt" szóról.

A Startlap Dicfor szótára mutat némi eltérést a találatokban (aristokratisch, elegant, gewählt), érdekessége mindenekelőtt az, hogy hangosszótárként is funkcionál, ami elsősorban nyelvtanulóknál lehet szempont - már amennyiben nem kényesek túlságosan a beszédszintetizátor sajátságos akcentusára.

A magyar-német online szótárkínálat győztese bizonyos szempontból mégis a MorphoLogic szótára, amely valóban szótárszerűen, kifejezésekkel, magyarázatokkal, grammatikai és stilisztikai megjegyzésekkel kiegészítve adja találatait: "auserlesen, gewählt, vornehm, fein, erlesen". Ezzel együtt kétségek esetén javasolt párhuzamosan használni egy másik szótárral.

Nyelv és vallás

Magyarország egyes nyelvészei, gyakrabban önjelölt nyelvvédői sűrűn panaszkodnak arra, hogy nyelvünket elárasztják az idegen szavak, hozzájárulva a "nyelvromlás" munkanévre hallgató rettenetes epidémia továbbterjedéséhez - gondoljunk csak Nádasdy Ádám a témában írt cikke által kirobbantott vitára. Arra azonban nemigen szoktunk panaszkodni, hogy egyesek a nyelvünkből lopnak szavakat, és ezeket más értelemben vagy jelentésárnyalattal használják.

Rabih Alameddine libanoni író azonban éppen ezzel érvel az angol nyelv "tolvajlásai", illetve az idegen - jelen esetben arab - szavak sajátos jelentéssel való alkalmazása ellen. Az inkriminált ióta után az ember természetesen nem csodálkozik a nyelvi köntösbe öltöztetett vallási kérdések kiváltotta reakciók hevességén, de valóban ekkora probléma, ha a dzsihád szó hallatán a moszlimok szent háborújára gondolunk? Alameddine szerint igen, mert az arab kifejezés jelentése "erőfeszítés", és például a matek-dzsihád vagy az olvasás-dzsihád rendszeres az arab iskolákban - afféle intenzív tanórák ezek a számtan és az olvasás tárgykörében.

A magam részéről komolytalannak érezném, ha valaki azzal a kifogással élne, hogy a német nyelv miért nem alkalmazza mai magyar jelentésének megfelelően a Kutsche szót személyautókra is.

A jihad - immár angol szó. Arab eredetije bizonnyal több jelentéssel bírt, az angol nyelvben azonban már megvan az attempt, struggle, effort, endeavour, strain szó ennek kifejezésére, a jihad azonban egy adott kultúra közegéből egy adott szituációban került be a szóhasználatba - és ennek megfelelően kapott speciális jelentést. A nyelv változásai itt Európában nincsenek tekintettel a fatvákra - egyébként a különböző ediktumokra sem lettek volna. A nyelv, kérem, már csak ilyen.

[Frissítés] Avagy helyesbítés: tulajdonképpen a cikk írója is átlátja a nyelvfejlődés fent vázolt útját - de az Allah vs God "párbaj" így sem szerencsés, az európai nyelvek ugyanis különbséget tesznek a Biblia Istene és a Korán Allahja között. Ahogyan például a katolikusok sem Jahve néven hivatkoznak az Atyára. Ez nem nyelvészeti, hanem hittudományi kérdés. Ámen.

Tiéd a lekvár

Prószéky Gábornak talán mégis igaza van. A Morphologic ügyvezető igazgatója többek között azzal érvel a webforditas.hu fordítóprogram létjogosultsága mellett, hogy egy olyan ember számára, akinek a szótárak használata önmagában véve is gondot okoz, esetleg többet segít egy félkész szöveg, amelyből az anyanyelvi értelmezési folyamat kiragadja a szöveg lényegét, és ha nem is fordítást, de egy magyar interpretációt ad az ember kezébe.

Noha sok esetben a józan paraszti ész is elég, az egyes szótárak használata azért igényel némi háttértudást, különösen az ingyenes, online szótáraké, amelyek gyakran tartalmaznak sajátos kifejezéseket mindenfajta kommentár nélkül. Ha például, teszem azt, angolul szeretnénk reklámozni a pultban illatozó lekváros buktánkat, ne a Sztaki szótár első találatát használja erre a célra.



[Frissítés] A sztakisok már ellátták egy "nem mi voltunk" bejegyzéssel a szócikket, a Plural részéről érkezett helyesbítésről nincs tudomásom.

Szakmánk megbecsülése

A vatera.hu internetes piactér "egyéb szolgáltatásokat" kínáló kategóriájában bukkantam a balra látható hirdetésre. (Őszintén sajnálom, hogy azt a korábbi hirdetést, amely ugyanitt tolmácsolási szolgáltatásokat reklámozott, nem dokumentáltam azonnal.)


A "termék" állapota a leírás szerint új, szállítási költsége pedig rugalmas. Remélem, ezek az információk mindenkit megnyugtatnak.

Értem én, hogy a piac nem növekedik olyan ütemben, mint ahogyan a szabadúszó fordítók - illetve a magukat fordításból eltartani kívánó illetők - száma emelkedik, de azért mégis illendő volna megválogatni a hirdetési felületet. A fenti kategóriában ugyanis többek között meghibásodott osztrák műszaki cikkek lerakóhelyeire vonatkozó információkat, álomfejtést, vagy (ez utóbbi szolgáltatás a kedvencem) egy óra odaadó hallgatást kínálnak a leleményesebbnél leleményesebb eladók.

Könyvajánló II.

Ha már az előző bejegyzésben felbukkant Lomb Kató, a poliglott tolmács és "lingvista" neve, essék szó most egyik érdekes könyvéről, amely a Nyelvekről jut eszembe... címet viseli.

Ha az olvasó eltekint a kor nyelvi és általános problémáinak néhol kissé túlságosan is borúlátó megközelítésétől - ne feledjük, a szerző 73 éves volt a könyv születésekor - és az egyébként bevallott, csapongó szubjektivitástól, akkor egy igazán kellemes, üdítő olvasmányt élvezhet 140 oldalon keresztül, a nyelvtanuló és nyelvtanító, a fordító és tolmács gondolatait és személyes tapasztalatait azzal a számos nyelvvel kapcsolatban, amelyekkel élete során megismerkedett.

A könyv nem rendszerezett ismereteket kínáló szakirodalom, de egyszerre gondolatébresztő (nem szeretem a szót, de tényleg az), informatív és szórakoztató; talál benne néhány értékes tanácsot mind a nyelvtanuló, mind a tolmácshallgató, de ezek a tippek, nem lévén egyetemes és tökéletes megoldások, szerényen elrejtőznek a szövegben - kövesse csak végig a gondolatfolyamot a kedves olvasó!

A jövő szótára?

Az iGoogle widgetjei - ha úgy tetszik, kütyüi - között találtam rá a Thinkmap Visual Thesurus nevű szótárra.

Működési elve a szavak ún. szótári mátrixban való megjelenítésén alapul : az adott szó körül szinonimái, antonimái, illetve számos, hozzá asszociálható, más szófajú szó jelenik meg egy finom rándulásokkal kibontakozó gráfban. (Remélem, matematikus barátném kijavít, ha helytelenül alkalmaznám a kifejezést.) Ez a mátrix tulajdonképpen az agyban lezajló folyamatokat modellezve jeleníti meg a szót, a mátrix egy elemére kattintva pedig a kiválasztott szó kerül a középpontba, és annak mátrixa jelenik meg - az asszociációs lánc határait természetesen a program húzza meg.

A teljes verzió tíz keresés erejéig kipróbálható, a program rendelkezik online és offline változattal is - előbbi előnye természetesen a folyamatos bővülés és a naprakész szóanyag. Az egyes szavak definíciói az oldalsávban jelennek meg, a középpontban álló szó kiejtése is meghallgatható a mellette megjelenő ikonra kattintva.

És hogy ez a szótár tulajdonképpen mire jó? Egyik haszna, hogy megkönnyítheti a szavak kontextusalapú tanulását - aminek fontosságára egyébként elsősorban Lomb Kató hívta fel számos könyvében a figyelmet. Másik előnye, hogy vizualitásra épülő világunkban látványos, igen könnyen követhető módon tárja a felhasználó elé a szavak közötti kapcsolatokat, megkönnyítve ezzel a szótárakkal egyébként nem igazán boldoguló emberek életét is. Ebből a szempontból már csak egy nagy baj van vele: egyelőre csak angol nyelven áll rendelkezésre.

De ki tudja, hátha néhány év múlva már többnyelvű, három dimenzióban mozgó, színes gráfok fogják az embert átvezetni a különböző nyelvek azonos vagy hasonló jelentésű szavainak erdején, a nyelvek megismerésének egy egészen új élményét nyújtva.

[Frissítés] Az oldal legalsó sávjába beágyazam a Visual Thesaurus keresőjét, így közvetlenül erről a weblapról indulva is kipróbálható.

[Frissítés 2.] A kereső átkerült a bal oldalsó sávba.

Muzeális érték

Remek hír: felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát. Biztosan nagyon szép és érdekes, és remélem, egyszer megnézhetem, mert elképzelni sem tudom, mi lehet benne. Helyesebben: ha az, amit elképzel egy átlagember a név hallatán, akkor meg mi szükség volt rá?