2008. október 31., péntek

Furor, avagy könyv-nem-ajánló

Antikváriumból, jelentős kedvezménnyel szereztem be a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, A nyelvek világatlasza című könyvet. Ha nem így lenne, talán gutaütéses tüneteket is produkáltam volna, mert a megjelenésében egyébként vonzó kiadvány a legváltozatosabb hibák tárháza.

Noha szerkesztő jegyzi a könyvet, a lektorálás valahogyan kimaradt a folyamatból, ezt bizonyítják a képfeliratokban és folyó szövegben is megmaradt angol szavak, a helyesírási és az egyeztetési hibák, valamint az egyes nyelvek nevének és szavainak folyamatos inkonzisztenciával használt írásmódja. A jukagírről szóló keretes írás címe például "Ajukagig nyelv". Köszönöm. Pedig maga az információ érdekes: ezt a mára már kihalással fenyegetett kis nyelvet Szibériába száműzött szovjet értelmiségiek kutatták és írták le először. Micsoda szerencse - ránk nézve legalábbis.

A könyv maga ismeretterjesztő céllal készült, és én legalábbis örömmel üdvözölnék egy ilyen kezdeményezést: fotók színesítik, térképek illusztrálják a főszöveget, keretes írások emelik ki a külön érdekességeket. A baj csak az, hogy a könyvnek szakmai gyengéi is vannak, ami nem a fordítás következménye. Szent Jeromosról sem gyanítom, hogy számos művet alkotott héber és arámi nyelven is - ahogyan ezt egy képaláírás állítja.

Mindezek ellenére érdemes a könyvet forgatni - persze alapos kritikával. És ha lehet, könyvtárban, mert hétezer forintot mégsem ér meg a következő képaláírás: Teaszüretelők Srí Jankán.

2008. október 30., csütörtök

Őszi konferencia

Bár már egy hónap is eltelt azóta, mégis hírt adok az idei Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciájáról: egy rövid összefoglalás az előadásokból letölthető innen.

2008. október 28., kedd

A szerelés gasztronómiája

Köszönet a vidám leletért kiváló kolleginámnak.

2008. október 27., hétfő

Csak ne izgassam fel magam

...mert az, ugyebár, rossz hatással van a vérnyomásra és az idegrendszerre, hosszabb távon pedig többek között gyomorfekélyt és kültakaró-panaszokat is okozhat.

De ha az ember frissiben szembesül "A tolmácsolás és a programozás megy jól a diákmunkák közül" felvezető szöveggel, majd elolvassa az idevágó cikket, amely szerint az említett munkákért a diákoknak "természetesen magasabb óradíjat fizetnek a cégek", elgondolkodik azon, tulajdonképpen mi a csodáért is tanul épp tolmácsolást. Még a végén túlképzett lesz, továbbá munkanélküli is, mert lesz pofája standard tarifával dolgozni, szemben az alábbi, egy diákmunka-közvetítő oldaláról származó hirdetésben olvasható díjazással.


Ha jobban belegondolok, mindenben megfelelek a munkaköri leírásnak, netán még a kilátásba helyezett bérpótlékot is megcélozhatnám - a probléma csak az, hogy nem nappali tagozatos diák vagyok. Csak rosszmájú, aki kételkedik abban, hogy számos frissen érettségizett fiatal rendelkezik a kívánt szinkrontolmácsoláshoz (!) szükséges nyelvi és technikai tudással. A különböző minőségbiztosítási rendszerek virágkorában persze bőséggel lesznek magyar cégek, amelyek inkább alkalmaznak egy kevéssé kvalifikált, de olcsó munkaerőt, akivel anyagilag még úgy is jobban járnak, ha közben a munkaközvetítő is megszedi magát a járulékokon. És hátha, bárkiről kiderülhet, hogy lappang benne a titkos tolmácstehetség.

És ilyenkor ne izgassam fel magam.

2008. október 20., hétfő

Mit írnak mások?

A tematikus blog műfaja terjedőben van Magyarországon is - egyelőre mégis külföldi kollégáink blogjaiból szemelgetek, nemigen ismervén hasonló magyar kezdeményezést. A legérdekesebb blogok friss bejegyzései ezentúl megjelennek a jobb oldalsávon is.

Fordítói blogok
- Egyik kedvencem, az About Translation fordításelméletet és -gyakorlatot egyaránt oktató szerzője kiváló szakmai tanácsokat ad, a Thoughts On Translation pedig érdekes, de szigorúan gyakorlati megközelítésben íródik a fordítókat érdeklő témákról. A Translator's Blog egy orvosi szövegekre specializálódott kollegina személyes tapasztalatainak gyűjteménye, elsősorban a megbízások, illetve a megrendelőkkel való kommunikáció során felmerülő problémákra világít rá.

Könnyedebb műfajt követ a Life in Translation, egy mexikói kollegina bejegyzéseinek régóta íródó, vegyes gyűjteménye, a Translating is an Art címet viselő blog pedig egy holland kollegina gondolatait gyűjti össze munkájával és hobbijával kapcsolatban. Régóta és nagy elánnal ír a Brave New Words angol szerzője, aki számos irodalmi témájú bejegyzéssel is szolgál az érdeklődők számára. Szórakoztató és sokoldalú olvasmány a Fidus Interpres, egy brazil fordító három nyelvet kombináló blogja.

Tolmácsblogok - Igen kellemes olvasmány a The Interpreter - egy Japánban élő francia tolmács színes beszámolói a nyelvoktatás és tolmácsolás különböző aspektusairól. A Dolmetscher-Berlin című blogon egy elsősorban filmes témákra szakosodott német tolmács osztja meg tapasztalatait az érdeklődőkkel, a From Our Lips to Your Ears projekt ritkán frissülő blogja pedig az azonos című könyv oldalvizén jelentet meg adalékokat a tolmácsolás világából.

Nyelvi blogok - A nyelvekkel kapcsolatos blogok is igen sokfélék - lapszemlékre éhes világunkban hasznos olvasmány a The Web of Language, amely mindenfajta, nyelvekkel kapcsolatos hírt dolgoz fel. A The Language Lover's Blog érdekes, szubjektív és néha megbocsáthatóan csapongó bejegyzéseket közöl mindenféle nyelvről, amellyel műkedvelő szerzője épp foglalkozik.

Szervezeti blogok - A blogműfaj kiválóan alkalmas az ingyenes reklámra is, ma már számos cégnek van saját blogja, amelyek szélsőségesen változó minőséget produkálnak. Praktikusnak tűnő, de még igen fiatal kezdeményezés a Trusted Translations weblog, amely egyelőre érdekes gyakorlati kérdéseket is tárgyal. Hasonló tematikájú, de kiforrottabb gyűjtemény egy angliai iroda vezetőjének blogja, az Oversetter.

A felsorolás természetesen messze nem teljes, alkalmasint kiegészül majd. De addig is van mit böngészni.

2008. október 10., péntek

Fordító és számítógép

Akár szeretjük, akár nem, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy napjaink fordítói gyakorlatának elengedhetetlen kelléke a számítógép. Ha azonban nem ellenségként tekintünk rá, hanem egyszerű segédeszközként, érdemes megismerkedni azokkal a lehetőségekkel, amelyek megkönnyíthetik munkánkat. Ebben próbál segítséget nyújtani egy nemrégiben megjelent könyv, A fordító számítógépe, amelynek mindenki számára hozzáférhető weboldala is hasznos információkat tartalmaz.

Ezek közül is kiemelnék két dolgot. Először is a letölthető, Excel-formátumú árajánlatsablonokat: az árajánlat adása még rutinos fordítók esetében is mindig újabb és újabb kérdéseket vet fel, és bár egy idő után az ember kialakítja saját mintadokumentumait, az itt felajánlott sablonok áttekintése nem csak kezdő fordítók számára lehet érdekes. Ne feledjük, az Excel számításainak mentése után az árajánlatokat mindig PDF-formátumban célszerű kiküldeni.

A másik hasznos aloldal a fordítástechnológiába bevezető feladatokat tartalmaz: a feladatok végrehajtása során praktikus tapasztalatokra tehetünk szert a Trados és a MemoQ bizonyos funkcióival kapcsolatban - de "éles" helyzetekben is kutakodhatunk megoldás után a részletes leírások között.

Hogy a könyvet magát érdemes-e megvenni, nem tudom - de az oldalt ajánlom minden érdeklődő figyelmébe.

2008. október 3., péntek

1 kolléga

A Nagy Sándor névről valószínűleg keveseknek jut eszébe először egy vegyész - és talán még kevesebbeknek egy kolléga. Pedig könnyen lehet, hogy volt szerencséjük olvasni valamelyik munkáját: gondolok itt elsősorban a Galaxis útikalauz folytatására, a Vendéglő a világ végén című könyvre; vagy Roald Dahl BFG-jének Szofi és a HABÓ címen megjelent magyarítására.

Mindkét mű - vitathatatlan irodalmi értékén felül - érdekes fordítási problémákat vet fel: Douglas Adams "trilógiájának" első kötetét más fordította, Nagy Sándor pedig kiválóan igazodott az előző kötet nyelvezetéhez - a BFG pedig rengeteg angol nyelvi játékot és leleményt tartalmaz, amelyeket bizonyára nehéz, de a fordító bevallása szerint igazán élvezetes feladat volt magyarul visszaadni.

Egy jó fordító természetesen kiválóan ismeri a forrásnyelvet, adott esetben szakirányú képzésben is részt vett, de alkalmi kollégánk példája rávilágít a számunkra legfontosabb tulajdonságra: a magyar nyelv magas szintű ismeretére. Végzettségtől függetlenül.

A Szofi és a HABÓ-t pedig érdemes először magyarul, utána pedig angolul olvasni - oldalról Roald Dahl-ra.