Fohász

Szent Jeromos, fordítók és tolmácsok védőszentje, Te ismered feladatunk nehézségeit. Kérlek, járj közben értünk, hogy munkánkat jól végezhessük, és hogy részt kapjunk a Szentlélek ajándékából, a nyelveken szólás képességéből. Ámen.

Az EU és a fordítók

"Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” címmel, amelyben a nyelveket a társadalmi kohézió és a jólét tágabb kontextusában közelíti meg. A többnyelvűségnek számos európai uniós politikába és fellépésbe történő beemelésével e közlemény célja, hogy tükrözze a több mint 490 millió polgárt számláló, valamint különböző nyelvi készségekkel és különböző igényekkel rendelkező Európai Unió valóságát."

Hogyan ne jelentkezzünk fordítónak - A kiegészítő dokumentumok

Motivációs levél - Ha nem kérték külön - márpedig ennek fordítói pozíciónál kicsi a valószínűsége -, tartózkodjunk tőle. Magyarországon leginkább a "multiknál" divat, és a megírásával járó vesződség ellenére is az esetek kilencven százalékában undorítóan nyálas dumának fogjuk érezni. Ahogyan valószínűleg a címzett is. Ha viszont kifejezett kérés, hogy csatoljunk jelentkezésünkhöz motivációs levelet is, bánjunk csínján a képességeinket és felkészültségünket illusztráló jelzőkkel, és szorítkozzunk csak a valóban jellemző tulajdonságok, illetve a fordítói állás szempontjából releváns készségek felsorolására, mert a túlzások kellemetlen helyzeteket is szülhetnek egy esetleges személyes találkozás esetén, és semmiképpen ne lépjük túl a fél oldalt.


Bizonyítványok - Jó, ha beszkenneljük őket, és tároljuk valahol a gépünkön, de kérés nélkül nem érdemes elküldeni az összes, feltehetően lepedő méretű képet. A képfájlok mérete egyébként előnyösen csökkenthető, ha nem .bmp vagy .tif, hanem .jpg formátumban mentjük el őket - nem kell aggódni, ettől még nem válnak olvashatatlanná kiemelkedő eredményeink.



Próbafordítás - Szintén érdemes lehet néhány jól sikerült munkánkból rövid szemelvényeket menteni, lehetőség szerint kéthasábos szöveges dokumentumba, hogy könnyebb legyen az eredeti és a fordítás összevetése. A legtöbb iroda azonban ma már saját próbaszövegeit szereti elküldeni, ami végső soron nem hátrány, legalább láthatjuk, milyen jellegű megbízásokra számíthatunk. Az ingyen elkészítendő próbafordításokon nem illik berzenkedni, egy (maximum) 2500-3000 karakterből álló szöveg meggyőző minőségű lefordítása valószínűleg megtérül. Esetleg felajánlhatjuk, hogy küldünk saját referenciát, hiszen az a legjobb ajánlólevél, de semmiképpen ne küldjük el kérés nélkül például Oscar Wilde Boldog hercegének egyetemi szemináriumon készített műfordítását egy műszaki témákkal foglalkozó irodának. Az ilyesmi a HR-esek szemében kifejezetten rossz ómennek számít.

Remélem, ezek a szubjektív tanácsok hasznosak, vagy legalábbis érdekesek voltak a kollégák és érdeklődők számára.

Szentírás vasárnapja

van, a katolikus egyház a Szent Jeromos ünnepéhez (szept. 30.) legközelebbi vasárnapon szokta a szentmise középpontjába helyezni a Bibliát. Remélem, nem túl profán elgondolás, hogy ebből az alkalomból néhány szót ejtek a keresztény vallások szent könyvében előforduló legismertebb fordítási bakikról.

Ott van mindjárt Michelangelo Mózese, fején két rejtélyes szarvval. A szarvas Mózes-ábrázolásokért Jeromos egy félrefordítása tehető felelőssé - a Szövetség hegyéről lejövő Mózes arca a Biblia leírása szerint sugárzott (Móz2. 34,29), a "karnu" héber szó pedig sugárként és szarvként is fordítható - a Vulgatába pedig már az utóbbi került, a középkortól kezdve sajátos attribútummal látva el Mózest.

Jézus enigmatiusnak tűnő példázata a tevéről és a tű fokáról (Mát 19,24) szintén egy félrefordításnak köszönheti, hogy annyit törték rajta a fejüket a teológusok - és bizony, néha hibás eredményre jutottak. A "gamla" szó az arámiban tudniillik jelenthetett tevét és kötelet is - utóbbi esetben pedig a példázat ugyanolyan világos és érthető, mint amilyeneket Jézus egyébként is használt.

Szakmai szempontból érdeklődőknek ajánlom még Grüll Tibor történész idevágó cikkét számos további érdekességgel - lelkes állatoknak pedig a Szentírás olvasását.

Helyesírás online

Ha éppen nem otthon vagyunk, ahol kartávolságon belül találjuk a (néha ellentétes nézeteket képviselő) Akadémiai helyesírási szabályzatot és az Osiris Helyesírását, attól még akad néhány online lehetőségünk egyes szavak írásmódjának ellenőrzésére.

Kis szerencsével (vagy a szó töredékének megadásával) az inkriminált kifejezést megtaláljuk A magyar helyesírás szabályai online változatában. A szótár egyelőre csak tesztverzióként fut, és esetenként a szavak, szókapcsolatok írásmódjára vonatkozó útmutatóból kell kiköveteztetnünk az analóg esetekben helyes alakot.



A webforditas.hu helyesírás füle alatt egész szövegrészeket ellenőrizhetünk, az aláhúzással jelölt hibás részekre mutatva megjelenik a helyes írásmód, illetve igény szerint a szó elválasztási lehetőségei is - a helyesírási ellenőrzés ráadásul több nyelvet is támogat.

A Google helyesírás-ellenőrzőként való használata még az azonos nevű oldalt üzemeltető szerint sem ildomos (magánvéleményem szerint pedig egyenesen veszélyes), idézem:

Felhívom a T. látogató figyelmét, hogy a helyesírás kanonikus forrása nem a Google (azaz a „nép”), hanem a Magyar Tudományos Akadémia (azaz a nyelvészek és a magyartanárok). Akit az előbbi érdekel, használja nyugodtan ezt az oldalt, akit az utóbbi, keresse fel Balázs Gézát! A kettő viszonyáról pedig kérdezze meg Nádasdy Ádámot!

Nem szótárszerűen kereshető, de érdekes gyűjtemény még Vass Antal Helyesírási segítője, illetve a Hétköznapi helyesírás blog leggyakoribb hibákat összesítő szólistája.