A jövő szótára?

Az iGoogle widgetjei - ha úgy tetszik, kütyüi - között találtam rá a Thinkmap Visual Thesurus nevű szótárra.

Működési elve a szavak ún. szótári mátrixban való megjelenítésén alapul : az adott szó körül szinonimái, antonimái, illetve számos, hozzá asszociálható, más szófajú szó jelenik meg egy finom rándulásokkal kibontakozó gráfban. (Remélem, matematikus barátném kijavít, ha helytelenül alkalmaznám a kifejezést.) Ez a mátrix tulajdonképpen az agyban lezajló folyamatokat modellezve jeleníti meg a szót, a mátrix egy elemére kattintva pedig a kiválasztott szó kerül a középpontba, és annak mátrixa jelenik meg - az asszociációs lánc határait természetesen a program húzza meg.

A teljes verzió tíz keresés erejéig kipróbálható, a program rendelkezik online és offline változattal is - előbbi előnye természetesen a folyamatos bővülés és a naprakész szóanyag. Az egyes szavak definíciói az oldalsávban jelennek meg, a középpontban álló szó kiejtése is meghallgatható a mellette megjelenő ikonra kattintva.

És hogy ez a szótár tulajdonképpen mire jó? Egyik haszna, hogy megkönnyítheti a szavak kontextusalapú tanulását - aminek fontosságára egyébként elsősorban Lomb Kató hívta fel számos könyvében a figyelmet. Másik előnye, hogy vizualitásra épülő világunkban látványos, igen könnyen követhető módon tárja a felhasználó elé a szavak közötti kapcsolatokat, megkönnyítve ezzel a szótárakkal egyébként nem igazán boldoguló emberek életét is. Ebből a szempontból már csak egy nagy baj van vele: egyelőre csak angol nyelven áll rendelkezésre.

De ki tudja, hátha néhány év múlva már többnyelvű, három dimenzióban mozgó, színes gráfok fogják az embert átvezetni a különböző nyelvek azonos vagy hasonló jelentésű szavainak erdején, a nyelvek megismerésének egy egészen új élményét nyújtva.

[Frissítés] Az oldal legalsó sávjába beágyazam a Visual Thesaurus keresőjét, így közvetlenül erről a weblapról indulva is kipróbálható.

[Frissítés 2.] A kereső átkerült a bal oldalsó sávba.

Muzeális érték

Remek hír: felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát. Biztosan nagyon szép és érdekes, és remélem, egyszer megnézhetem, mert elképzelni sem tudom, mi lehet benne. Helyesebben: ha az, amit elképzel egy átlagember a név hallatán, akkor meg mi szükség volt rá?

Tudja-e valaki véletlenül, hogy mondják üzbégül, hogy "talán nyaralunk"?

A fenti kérdés a Magyar Fordítók Elektronikus Fórumán, a MFEFO-n jelent meg néhány napja. A feliratkozás után bárki számára elérhető levelezőlista elsősorban konkrét fordítási problémák megvitatására alakult, a kollektív tudásra és intelligenciára épít - valamint a segítségnyújtás kollegiális szándékára. Az ilyen szándékot sajátosan értelmező tagok alkalmi kardcsörtetéseinek rendszerint Környei Tibor moderátor vet véget. Alkalmanként még munkaajánlatok is megjelennek a levelek között.

Yahoo! alapú levelezőlistáról lévén szó, a lista felületére belépve a teljes archívum is kereshető, illetve a feliratkozáskor megadható digest mód segítségével heti összefoglaló kérhető a levelekből.

Noha a listának rengeteg tagja van, és valóban segítőkész, barátságos a légkör, a lista még nem tökéletes. A címben feltett kérdésre például még nem érkezett egzakt válasz.

Könyvajánló I.

Lénárd Sándor neve különböző összefüggésekből lehet ismerős az embernek: van, akinek a Micimackó latin fordítása jut eszébe róla, van, aki a Völgy a világ végén szerzőjeként ismeri, és van, aki azonnal remek római szakácskönyvére gondol.

Nyelvvel kapcsolatos írásai Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában címmel jelentek meg a Typotex Kiadó gondozásában, a könyv Lénárd által írt részének gerincét "Hét nap bábeliül (meg egy nyolcadik)" címen összefoglalt, ismeretterjesztő jellegű, összehasonlító nyelvészeti témájú előadásai képezik - ezek eredetileg német rádióadásokban hangzottak el. A jegyzetek - amelyek a kötet kb. 50%-át teszik ki -, sok ponton helyesbítik a szerzőt, amire ugyan érzékelhetően szükség van, mégis, a végjegyzetekhez való örökös hátralapozgatás határozottan megnehezíti az olvasást.

A legérdekesebb talán az első, önálló írás: a "Római kongresszus" eleven, színes beszámoló egy nemzetközi találkozó tolmácsainak feladatairól. A könnyed hangvétel és a személyes tapasztalatok átadása szerencsére nem követelt annyi jegyzetet sem, mint a későbbi szövegek.

Talán profán megközelítésnek tűnik, de nem elhanyagolható szempont: a könyv kis méretű, tehát kecses női táskákban is elfér - nem mindenki jár hatvan centis laptoptáskával a hétköznapokban, ugyebár -, de keményfedelű, fűzött kiadás, így nem fog szétesni, ha kétszer kinyitjuk, és a buszon ülve olvassuk a rövid fejezeteket.

Reklám is, meg nem is

A félrefordítások, a fordítógépek szörnyszülöttei, illetve az "emberi tényező" által generált bakik természetesen minden fordítóirodai alkalmazott kedvenc olvasmányai. Nálunk egy folyamatosan bővülő faliújságon jelennek meg, de az élelmesebb fordítóirodák ezzel az eszközzel egyszersmind reklámot is csinálnak maguknak.

Egyik kiváló kolléganőm hívta fel figyelmemet a "Kampány a jobb fordításokért" címet viselő oldalra, egy másik iroda az "ezeket nem mi készítettük" felkiáltással tette közzé félrefordítás-gyűjteményét, megint egy másik csapat saját blogján osztotta meg tapasztalatait a nagyvilággal.

Nem is rossz ötlet, felvetem, hogy kibővítem irodánk honlapját. Bár mi nem "hozott anyagból" dolgoznánk - és saját tévedéseink reklámértékéről nem vagyok meggyőződve. Álljon itt példaként levelem egy kollégámhoz (hadd jegyezzem meg, tőlem az egyetlen idézet a faliújságon):

Kedves Stef!

A megbízást törölték, kérlek, ne lektortáld!

Réka