A szinkrontolmács esete Rushdie-val

A comment.com hozza videóstul-mindenestül a TV2 Mokka című műsorában elhangzott interjút Salman Rushdie-val, és részletesen elemzi a szinkrontolmács hibáit. Ajánlom mindenkinek a kommenteket. Csak hogy tudjuk, mire készülhetünk.

[Frissítés] Pontosítom a felhívást, mivel a megjegyzések tükrében látom, hogy nem fogalmaztam érthetően: olvassa el mindenki a kommenteket, hogy felkészülhessen a laikusok oldaláról érkező kritika minőségére, illetve a lehetséges technikai problémákra.

Rejtvény

Na, ki tudja, mi lehetett angol eredetiben az a bizonyos "csípőkomló-
ritmus"?


Az első helyes megfejtő vendégem egy korsó sörre.

Olvasás közben

... érte a halál Szabó Magdát.

Nagyon, de nagyon szeretném tudni: vajon mit olvasott?

Állati buli

Még hogy Partylöwe. Az csak egy a sok partiarc (micsoda szavakat tanulok Tőletek! angolul egyébként átfogóan party animal) közül. Van például Schneckenchecker is, akinek egyetlen célja a... hm... nőfelhozatal áttekintése. És persze a Tanzmäuse (nem -ratten, akik "mehetnek vissza a balettbe ugrálni"), bár ez talán már kezd kimenni a divatból.

A múltkori Nemeskürty-órán egyébként határozottan úgy éreztem magam, mint Durrell hőse a Rokonom Rosy-ból:

- Valahogy az az érzésem - mondta kissé zavartan a bíró -, hogy ebben az ügyben az átlagosnál lényegesen több állat szerepel. Ön tudott róla, Sir Augustus, hogy ilyen sok állattal lesz dolgunk?
Sir Augustus egy pillanatra lehunyta a szemét.
- Igen, nagyméltóságú uram - szólalt meg azután -, csakhogy ez a lazac már nem élt.

A terminológia műhelyei Magyarországon

Ez csak vicces (?), de azért leírom.

Tavasszal volt szerencsém egy konferencián beleszaladni egy "A terminológia műhelyei Európában" című előadásba. Ott találkoztam először ezzel a szép és sokat sejtető kifejezéssel ("terminológiai műhely"). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, és ezzel együtt a szabványrendszer megjelenése teszi szükségessé ezen rejtélyes orafaktúrák felállítását. Az említett intézmények volnának hivatottak a legkülönbözőbb szakmák terminus technicusainak megalkotására, illetve a már meglévő szaknyelvek egységesítésére.

Volnának? Hivatottak? Mire is a többes szám? No igen: a magyar helyzet némiképp eltér a nemzetközitől. Európa más országaiban ugyanis az a tendencia, hogy az egymással rokon nyelvek akár országhatárokon átívelő együttműködésre is hajlandóak a terminológiaalkotás területén, a skandináv vagy a germán nyelveket beszélő országok például egy-egy ilyen központi intézményt tartanak fenn, amely a szakkifejezések egyetlen és abszolút felelőse. Magyarországon azonban két (!) ilyen csoport is működik (a MaTT és a TermIK), amelyek egymástól függetlenül próbálnak eredményeket felmutatni. Így némi nehézségbe ütközik majd az elméleti cél, az egységesség elérése.

Egy kedves barátunkat idézve: "No, ez sem igaz!", mivel a TermIK tavasz óta nem adott életjelt magáról, így kénytelenek vagyunk feltételezni, hogy azóta nem ért el számottevő eredményeket. De még mindig jobb helyzetben van, mint a MaTT, mert ők a 2005 május 12-ei alakuló ülés óta szinte alig változtattak oldalukon - leszámítva szeptemberi ülésük jegyzőkönyvét.

Akkor hát még egyszer: egy ilyen terminológiai központ nem biztos, hogy jó, de ha már kitalálták, legalább működjön. EGY.

An alphabet

TEACHER: Reka, give me a sentence starting with "I."
RÉKA: I is...
TEACHER: No, Reka..... Always say, "I am."
RÉKA: All right... "I am the ninth letter of the alphabet."

Jó hétvégét mindenkinek!

@

A különböző nyelvek találékonyságát és humorát mutatja az internet KRESZ-jelévé választott "kukac" elnevezése.

A leggyakoribb képzettársítás egy kunkorodó állatfarok: a holland majomfarok (apenstaart), a német pókmajom (Klammeraffe), a norvég malacfarok (grisehale) vagy az orosz kutya (СОБАЧКА - szobacska) , de a dánokat például elefántormányra (snabel) emlékezteti a "kukac".

Az olaszok éti (chiocciola), a svédek - több más variáció mellett - fahéjas (kanelbulle) csigát látnak a @ jelébe.

Ételféleségek előfordulnak más nyelvekben is: a csehek összetekert sózott heringet (zavináč), a modern héber nyelvet beszélők rétest (shtrudl) mondanak "at" helyett.

Érdekes lehet a thai nyelv: nincs bevett kifejezés a @ megnevezésére, de egyesek "tekergőző kukacra emlékeztető karakternek" (ai tua yiukyiu) mondják. Gondolom, nem e-mail címük diktálásakor.

Természetesen lehet még más nyelvekre vonatkozó információkat is találni, aki látott további érdekességeket, írjon a reka.asztalos [sózott hering] yahoo.co.uk címre.

A blogger kiakad

Avagy:

"Hogyan ne hirdessük szolgáltatásainkat az interneten"

Így ne:


A screenshot nem is adja vissza a hullámzás-villódzás okozta teljes sokkot, és a freeweb kötelezően megjelenő bannersávja is lemaradt, de gondolom felesleges hangsúlyoznom a webes reprezentáció fontosságát napjainkban. Ingyenes tárhelyen is létre lehet hozni egyszerű, de ízléses funkcionális szájtot, még szerény hozzáértéssel is. De ugyan ki venne komolyan egy ilyen oldalt, következésképpen egy ilyen jelentkezőt? Bár lehet, hogy ettől még jó fordító az illető, mégis elgondolkodtató, hogy egy ilyen ízlésficamos partnerrel kíván-e együttműködni egy itthoni vagy külföldi iroda.

(Az apropó: épp egy honlapon dolgozom, amely teli lesz a megrendelő által kívánt szükségmegoldásokkal, helyenként kigyomlálhatatlan igénytelenségekkel. Már bánom, hogy besegítettem.)

Ja, és az az újra és újra lehulló vízcsepp ott középen. Nem tudom, kinek mit, de nekem a középkori vallatási módszert juttatja eszembe.

A nagy kékség

Ha valaki német nyelvterületen "blau macht", az lóg az iskolából, a munkából, amolyan Szent Heverdel napját tart. A kifejezés eredetét kelmefestő munkások szolgáltatták, akik az indigó leveleinek erjesztéséhez szükséges vizelet előállítása érdekében egész napos ivászatot rendeztek. Ez utóbbi lehet az eredete a "blau sein (wie ein Veilchen)" kifejezésnek is, amelyet a "totál siker" alkoholos állapot illusztrálására használnak.

Ha viszont egy részeg angol szájából halljuk az "I'm blue" vagy az "I feel blue" fordulatot, az már nem az elfogyasztott gin mennyiségére utal, hanem a lelkiállapotra, amelybe került: melankolikus, levert, kedvetlen az illető. (Gershwin Rhapsody in Blue-ja sem "Kék rapszódia", ahogyan tévesen nevezni szokták.) Ezzel szemben a "blue joke" pajzán viccet jelöl.

A franciák pedig az újonc katonákra mondják, hogy "bleu", ahogyan ezt Rejtőnél is olvashatjuk:

"- Én caporal Gent vagyok - kezdi dallamosan, szinte lágyan. - Maguk a piszok "bleu"-k. - Ez a név onnan származik, hogy Napóleon idején a rávarrott gallérzsinór szorította az újoncok nyakát, amitől kilógott a nyelvük és elkékültek. Azóta minden hülye csordát "les bleus"-nek mondanak. - Jöjjenek utánam, de álljanak valahogy sorba, nem bánom, akárhogy, mert sírógörcsöt kapok, ha magukra nézek."

Leiterjakab

Érdekesség, ráadásul nekünk aztán igazán ismernünk kellene, mégis, eleddig nem találkoztam ezzel a szóval, amelyet a súlyos félrefordításokra használnak - avagy használtak korábban.

Eredete egy XIX. századi újságíró, Ágay Adolf melléfogása, aki a mindenekelőtt fényképészként ismertté vált Nadar egyik, akkoriban újdonságszámba menő léghajós útjáról szóló tudósítást fordított (német nyelvből). Az utazás során elhangzott egy mondat amely azután a félreértés forrása lett: "Fel, fel: oly magasra akarunk szállani, mint Leiter Jakab!" - és állítólag még lábjegyzetben hozzátoldotta: az emlegetett hős egy híres léghajós volna.

A rideg valóság azonban az: Jákob lajtorjájánál (a német újságban "Jakobs Leiter") kívántak a vakmerő utasok magasabbra emelkedni.